Karsánszky

2020.dec.04.
Írta: karsanszky Szólj hozzá!

A nemi irányultság és identitás feloldása: az LMBTQ népszerűsítésének hatása a populáció alakulására

Tanulmány a Vasárnap.hu-n

Ebben a cikkben a 2010 utáni amerikai és brit statisztikai adatok alapján vizsgálom az LMBTQ népszerűsítése és az LMBTQ populáció alakulása közötti összefüggést. Tudomásom szerint még senki nem végzett ilyen típusú összevetést, pedig az LMBTQ népszerűsítés mértékét számszerűsíteni lehet az amerikai tartalomgyártók által szolgáltatott adatok alapján, és ezt össze lehet hasonlítani nagy mintán felvett népességstatisztikai adatokkal.
A cikk fő megállapítása szerint a statisztikai adatok alapján erős indikáció van arra vonatkozóan,  hogy téves az az állítás, miszerint az LMBTQ-érzékenyítés módozatai csupán empatikussá tesznek, és nincsenek hatással az LMBTQ-személyek számának növelésére, legalábbis a fiatal felnőttek körében.
A tanulmány a Vasárnap.hu-n jelent meg:
https://vasarnap.hu/2020/11/11/a-nemi-iranyultsag-es-identitas-feloldasa-az-lmbtq-nepszerusitesenek-hatasa-a-populacio-alakulasara/

Mi van benne? A jogállamiságról szóló EU-s rendelet fordítása

A magyar sajtó hetek óta tépelődik az EU-s kifizetéseket jogállamisági kritériumokhoz kötő jogszabályon. Az ellenzék ujjong, a magyar kormány arról beszél, hogy ez támadás az önrendelkezésünk ellen, sőt összeköti a migrációval és az LMBTQ témával, mondván, e kettőt akarja ránk kényszeríteni Brüsszel. 
A kormány leginkább érdemi tiltakozása arról szól, hogy a jogállamiság nem kielégítően definiált a jogszabályban, ezért a liberális vezetésű államok gumiszabályok alapján vonhatnak el pénzt Magyarországtól, ideológiai megfontolások alapján. Az EU és Merkel ezeket a vádakat tagadja. 

Megy az adok-kapok, de a magát ünneplő ellenzék két hete nem vette a fáradtságot arra, hogy a jogszabály-tervezetet lefordítsa magyarra, hogy bele tudjunk nézni, vajon kinek van igaza. 
Ezt a hiányosságot pótolom most részben, mert csak a jogszabály elejét, a kritériumrendszert fordítottam le, azaz azt a részt, amely megállapítja, milyen feltételek fennállása esetén büntethető a tagállam.

A dokumentum itt elérhető, mai állapottal csak angolul (2020.12.03) .

Disclaimer: Előfordul, hogy jogszabályok értelmezésére kényszerülök, de nem vagyok jogász, ezért ne várjon senki se szabatos jogi fordítást. 

A jogállamisági kritériumokkal a tervezet 2-es, 2a és 3-as cikke foglalkozik. 

A 2-es cikk egyszerűen kinyilvánítja, hogy

[..] jogállamiság alatt az Unió alapszerződése 2-es cikkében foglalt uniós értékek és alapelvek tiszteletét kell érteni.

Ennyi. Az alapszerződés 2-es cikkét nem idézem ide, de itt van, általános alapelvek. Azaz "gumiszabály". De az új jogszabály szerint ezek alapján NEM szankcionálható senki. Nézzük tovább:

A 2a cikk tartalmazza a jogállamiság megszegésének definícióját:

2a cikk   A jogállamisági elvek megsértése

E rendelet alkalmazása céljából a következők a jogállamiság elveinek megsértését jelezhetik:
a.) Az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése;
b.) Ha állami hatóságok (beleértve a bűnüldözés) önkényes vagy törvényellenes döntéseit nem előzik meg, korrigálják és szankcionálják. Ha a működésükhöz szükséges pénzügyi vagy személyzeti forrásokat visszatartanak, vagy elmulasztják biztosítani az érdekütközések elkerülését;
c.) A jogsegély elérhetőségének és hatékonyságának korlátozása: restriktív eljárási szabályok, az ítéletek hiányos végrehajtása, vagy a hatékony nyomozások, a törvényszegés üldözésének és szankcionálásának a korlátozása

Ez a cikk ott lóg a jogszabályban és semmi sem következik belőle. Nyilvánvalóan a követelményrendszer része volt, de onnan kivették a vita során, viszont törölni se lehetett, mert az egyik fél ragaszkodott hozzá, hogy benne maradjon. Így ott maradt, gyakorlati funkció nélkül.
2a cikk alapján NINCS pénzmegvonás.
Ugyanis a 3-as cikk tartalmazza azokat a feltételeket, ami alapján az 5-ös cikkben leírtak szerint szankcionálni lehet.

Ezek a következők:

3-as cikk - Intézkedésekhez szükséges feltételek

1 Ha egy tagállamban a jogállamiság úgy sérül, hogy az EU költségvetés rendes végrehajtását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét kellően közvetlen módon befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti;

2. E jogszabály alkalmazásában, a jogállamisági elvek megsértése egy vagy több megszegését jelenti az alábbiakból:

a.) A tagállam uniós költségvetést kezelő hatóságainak a megfelelő működése, beleértve a hitelek és a más pénzügyi eszközöket, amikre az Unió vállal garanciát., különös tekintettel a közbeszerzésekre és a támogatásokra.

ab.) A pénzügyi ellenőrzést, monitoringozást és auditálást végző hatóságok megfelelő működése, valamint az államháztartás effektív és átlátható működése 

b.) A nyomozó- és ügyészségi hatóságok rendes működése a következő területeken: csalás nyomozása és üldözése,  beleértve az adócsalást, korrupciót vagy az uniós jog más megszegését az uniós költségvetés végrehajtásával összefüggésben vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmében.

c.) Az a, ab, és b pontokban említett cselekmények vagy mulasztások hatékony bírósági felülvizsgálata, független bíróságok által.

d.) A csalások megelőzése és a szankcionálása, beleértve az adócsalást, korrupciót vagy az uniós jog más megszegését az uniós költségvetés végrehajtásával összefüggésben vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmében, valamint hatékony és eltántorító erejű szankciók bevetése a kedvezményezettekkel szemben, a nemzeti bíróságok vagy hatóságok által.

e.) Jogtalanul kapott pénz visszakövetelése;

f.) A hatékony és időben történő együttműködés az OLAF-fal valamint - ha a tagállam részt vesz - az európai ügyészséggel a nyomozásaikban.

g.) Más helyzetek vagy a tagállam hatóságainak eljárása, melyek az EU költségvetés rendes végrehajtását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintik.

Ez gyakorlatilag egy tételes felsorolás a 2.a - g. pontokban, hogy mi alapján büntethető egy tagállam. Minden egyes esetben meg kell valósuljon, hogy az Unió költségvetését vagy pénzügyi érdekét kell kellően közvetlen módon befolyásolja vagy veszélyeztesse az ügy. 

Példa: E rendelet alapján nem lehet eljárást indítani egy tagállam ellen azzal, hogy ott "nem független a bíróság". 
Ehhez meg kell valósuljon, hogy az a, ab, b pontok alapján, ha az uniós pénzek kezelése, kifizetése és/vagy ellenőrzése szabálytalan, ezt nem korrigálják, és/vagy az ügyészség nem jár el rendesen ezekben az ügyekben, nem nyomoz vagy a bizonyítékok ellenére nem emel vádat, és ezt követően ezeket az ügyeket a bíróság nem vizsgálja felül hatékonyan, akkor valósul meg a feltétel.

Az angol szövegben benne maradtak áthúzással a kihúzott részek. A korábbi változat a 3-as cikkelyt rugalmasító szavakkal volt teledobálva, pl. a fenti konkrét esetek a-g pontban csupán példaként szerepeltek a korábbi verzióban. Itt viszont, az új szövegben tételes kritériumrendszert állapítottak meg. 

A tervezet a továbbiakban leírja, mi az eljárás a 3-as cikk alapján felmerült esetekben, és milyen szankciók alkalmazhatók. Erről a témáról az Azonnali összefoglalóját ajánlom.

Jogos a magyar kormány azon követése, hogy a jogállamiság vonatkozásában egyenlően mérjék az összes tagállamot. A 2020-as EU-s országjelentések hemzsegnek a kettős mércével megírt kritikáktól. 
De ebben az esetben, a fenti rendelettel kapcsolatban csak akkor emlegetheti Orbán, hogy "öngyilkosságot" kíván tőle Angela Merkel, ha számára az öngyilkosság az EU-s források NER-féle kreatív leosztásának megakadályozását jelenti.

 

Címkék: jogállamiság, EU
süti beállítások módosítása