A WELT tavaly év vége felé közölt statisztikai adatokat a 2015. utáni időszak kriminológiai változásairól. A bevándorlók a német lakossághoz képest nem és életkor szerinti eltérését is figyelembe véve két és félszeresen túlreprezentáltak a felderített súlyos bűncselekményekben. 

2015 óta minden nyolcadik súlyos testi sértéses ügyben menedékkérőket gyanúsítottak. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) speciális, a WELT AM SONNTAG rendelkezésére bocsátott elemzése az eddigi legpontosabb információkat nyújtja a Németországban védelmet kérő külföldiek bűnelkövetéséről.

A 2015 óta eltelt években minden nyolcadik gyanúsított, aki ellen Németországban súlyos testi sértés miatt nyomozást folytattak, menedékkérő volt.

A jelentés szerint 2015 eleje és 2019 vége között összesen 715 134 gyanúsítottat azonosítottak súlyos vagy életveszélyes testi sértés bűncselekménye miatt. Közülük 95 282-en (13,3 százalék) menedékkérő migránsok voltak,

azaz a menedékkérő, oltalmazott, kvótamenekült vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező személy kategóriába tartoztak. A súlyos vagy életveszélyes testi sértés a súlyos erőszakos bűncselekményeken belül a mennyiségileg legjelentősebb bűncselekmény.

A legsúlyosabb bűncselekmény-kategóriában, a gyilkosság és emberölés esetében a menekültstátuszért folyamodók aránya az azonosított gyanúsítottak között még magasabb, 14,9 százalék volt. Az adatok szerint 2015 óta 2019 végéig összesen 13 775 gyanúsítottat azonosítottak ebben a bűncselekmény-kategóriában, köztük 2050 menedékkérőt, oltalmazottat, kvótamenekültet vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt.

A menedékkérő bevándorlókra vonatkozó adatok nem tartalmazzák az "engedély nélküli tartózkodás" státuszú személyeket. A BKA speciális, a WELT AM SONNTAG rendelkezésére álló elemzése így az eddigi legpontosabb megállapításokat teszi lehetővé a Németországba menedékkérőként belépett külföldiek bűnözési terheléséről.

A migrációs válság öt évvel ezelőtti tetőzése óta a BKA a bűnügyi statisztikában a "bevándorlók" kategóriában külön igyekszik nyilvántartani a Németországba menedékkérőként belépő külföldiek csoportját. A fent említett csoportokon kívül azonban ide tartoznak az "engedély nélküli tartózkodással" rendelkezők is. Ide sorolják azokat a személyeket is, akik még nem nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, vagy akik kérelmüket elutasítása után nem kaptak halasztást, valamint azok, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a menedékjoggal.

A BKA speciális elemzése alapján most először is elmondható, hogy az erőszakos bűncselekményekben az "illegálisan tartózkodók" nem játszanak jelentős szerepet. Az elmúlt öt évben a fent említett súlyos testi sértés miatt csak 2525 tartózkodási engedély nélküli gyanúsítottat azonosítottak. Másodszor, egyértelmű, hogy a menedékkérő migránsok felülreprezentáltak a súlyos erőszakos bűncselekményekben: Így míg 2015 óta minden nyolcadik bűncselekmény gyanúsítottja ebbe a csoportba tartozott, addig ez a csoport legfeljebb a lakosság egyötvenedét tette ki. Például 2016 végén, a migrációs válság csúcspontját követően 1,36 millió menedékkérő, oltalmazott, kvótamenekült és megtűrt személy élt az országban. A Külföldiek Központi Nyilvántartása szerint 2019 végén 1,61 millióan voltak.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a PKS csak az azonosított gyanúsítottakat veszi nyilvántartásba, az elítélt elkövetőket nem. A gyanúsítottakat a rendőrségi nyomozás befejeztével nyilvántartásba veszik, és átadják az ügyészségnek. Általánosságban elmondható, hogy a PKS, mint minden más statisztika, csak közelíti a valóságot, és nem tükrözi azt. Például sok bűncselekményt soha nem jelentenek be.

A gyanúsítottakat csak valamivel több mint minden második regisztrált bűncselekmény esetében lehet azonosítani. Mindazonáltal a PKS a legjobb adatsor arra, hogy az egyedi esetek megítélésén kívül képet kapjunk a regisztrált bűncselekményekről. Alapszabály, hogy minél súlyosabbak a bűncselekmények, annál magasabb a bejelentési és felderítési arány, és annál több értelmet nyer a bűnügyi statisztika.

Amikor a menekültstátuszt kérő bevándorlók vagy más külföldiek bűnözését a lakosság többi részével hasonlítják össze, a kriminológusok többször is rámutatnak a különböző csoportok fontos jellemzőire. Egyrészt a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel követnek el bűncselekményeket - a férfiak egyértelműen felülreprezentáltak a bevándorlók csoportjában. Másodszor, a szakértők rámutatnak a bevándorlók átlagosan fiatalabb életkorára. Németországban minden harmadik gyanúsított 18 és 29 év közötti.

A 2015 és 2018 között menedékkérők 36 százaléka volt ilyen korú - a német lakosság körében ez az arány csak 13 százalék.

A nemre és az életkorra való hivatkozás azonban csak részben magyarázza a magasabb erőszakra való hajlamot. Az erőszakos bűncselekményekben való felülreprezentáltság akkor is kimutatható, ha kizárólag német útlevéllel rendelkező és nem rendelkező fiatal férfiakat hasonlítunk össze. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi és kulturális tényezők még jelentősebbnek tűnnek.

***

Összességében ez a cikk keveset mond el a németek biztonságérzetének változásáról, mert van egy csomó apróbb bűncselekmény, ahol nem történik feljelentés, és mégis az általános biztonságérzet romlásához nagyban hozzájárul. Mégis, már az nagy előrelépésnek tekinthető, hogy egyáltalán gyűjtenek adatot ilyen statisztikákhoz, és ezt a WELT le is közli.