Megszületett a jogállamisági rendelettel kapcsolatos deal, ami alapján a magyar és a lengyel fél feloldja vétó-fenyegetését, lehet elfogadott EU költségvetés és giga-hitel. 

A szöveget gyorsan ki is szivárogtatták, itt található: 

Ebben azért kicsi több van, mint amit az index hozott, ahol azt írták:

• a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmust – amely a magyar–lengyel vétó oka volt – csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és nem lehet politikai célokra használni, vagyis például a bevándorlásról szóló vitában élni vele.
• egy úgynevezett vészfékmechanizmus arról fog szólni, hogy az Európai Bizottság által javasolt szankciókat az állam- és kormányfők elé terjesztik. 
• az egész jogállamisági mechanizmus életbe lépését felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság várhatóan csak két év múlva döntést nem hoz, hogy összefér-e az EU-s joggal.

A szöveget végigolvasva, még a következőkre lehetünk figyelmesek:

• Megerősítik a nemzetállami önállóságra vonatkozó EU passzust, hangsúlyozzák a fair, objektív, tényeken alapuló, pártatlan eljárást, diszkrimináció nélkül.
• Kötelezik a bizottságot, hogy fair eljárás érdekében részletes protokollt dolgozzon ki a tagállamokkal együttműködésben, hogyan megy végbe egy ilyen folyamat, és a véglegesítéssel meg kell várni az EU bíróság döntését, hogy ennek javaslatait is beépítsék.
• Újabb kiskapu beépítése: Az eljárás csak akkor aktiválható, ha az unió jelenleg meglévő eljárásai a csalás és korrupció megelőzésére nem működnek megfelelően. Ez mindig vitatható lesz. (2.d)
• A kiváltó tényezők zárt, homogén elemeket tartalmazhatnak csak, és különböző természetű események és tényezők nem csatolhatók hozzájuk. A jogszabály nem vonatkozik általános hiányosságokra. (2 f. pont)
  Ezzel nyilván az eddig jellemző, "csapjunk oda mindent, ami eszünkbe jut" ötletelést akarják kizárni, bár az eddigi rendeletszöveg sem biztosított erre teret.
• A 2.k. pont kimondja viszont, hogy a rendelet az új költségvetés és a nagy hitelcsomag integráns része, és velük együtt, 2021. január 1-el lép érvénybe. Ez viszont azt jelenti, hogy ugyan az eljárást nem lehet megindítani mondjuk egy áprilisi zavaros ügy alapján, mert az EU bíróság még nem határozott a magyar és lengyel kereset ügyében, azonban ez nem jelenti azt, hogy mondjuk egy 2021. márciusi korrupciós ügy miatt az EU bírósági döntést követően, kb. 2 év múlva nem kaszálhatják el Mo-t a rendelet alapján.

Azaz a futó, még nem lezárt pályázatokat nem lehet teljes nyugalommal kifuttatni, lezárni, az eredeti "megbeszélések" szerint, mert később ezzel kapcsolatban még érhetik kellemetlen meglepetések a magyar felet, ha a csalás vagy korrupció gyanúja komolyan felmerül, és az ügyészség bizonyítékok megléte ellenére sem emel vádat.

A fenti, kikövetelt garanciák nem nevezhetők feleslegesnek, de nem értek el ezzel túl sokat, mert alapvetően eddig is elég konkrét volt a rendelettervezet. Azon csodálkozom csak, hogy nem sikerült elérni a megindított eljárással szembeni EU bírósági felülvizsgálat jogát, ami azért hiányzik a rendeletből. Persze a bírósági eljárás hosszú, és a rendelet célja a pénzügyi veszélyeztetésekre adott gyors reakció, de épp a jogállamiság megsértését szankcionáló eljárási folyamatban nem biztosítják a megfelelő és fair bírósági felülvizsgálatot, anélkül, hogy a támadott fél hátrányt szenvedne? Mert hiszen perelni perelhet, de ez nem felfüggesztő hatályú a szankciókra nézve.
Ha az EU sokallja a bírósági eljárás hosszát, akkor tegyen róla, biztosítson erőforrásokat, hogy pár hónapon belül bírósági döntés legyen az ilyen ügyekben.

A megállapodást a többi tagállamnak is el kell még fogadnia, meglátjuk, hogy ők hozzájárulnak-e. Valószínűleg a német fél azért előzetesen volt elég bölcs tájékozódni, meddig mehet el.